2016 októberben lehetőségem volt elmenni a REEC (1st South and East Europe Regional Environmental Enrichment Conference) konferenciára, ahol szakmabeliek tartottak előadásokat és workshopokat állatjólét, viselkedés, tréning és környezetgazdagítás témakörökben. Következzen hát egy kis élménybeszámoló a három nap kedvenc előadóitól – avagy mit is hoztam haza magammal?

1. Sarah Chapman - „az állatoknak szükségük van a jó életre és a humánus halálra”

Az állatjólét általános elvei
A természetvédelem a fajok megőrzését helyezi előtérbe, ezzel szemben az állatjólét az egyént figyeli. Az állatjólét (animal welfare) egy tudományos fogalom, aminek a segítségével mérhetjük az állat életminőségét egy adott pillanatban. Az Európai Unió már elismeri, hogy az állatok „érző lények” (Lisszaboni Szerződés 1997). Tehát tisztában vannak a környezetükkel, a testi érzetekkel (a rákfélék is mutatnak fájdalomra, félelemre és szorongásra utaló viselkedést), hogy mi történik velük, valamint a fajtársaikkal kapcsolatokat hoznak létre, majd ezekből a tapasztalatokból képesek tanulni. „Az állatok képesek szándékos viselkedésre” (Cambridge Nyilatkozat, 2012), azaz választanak állatok, tárgyak és helyek között.

A támogató jólét biztosítja:
• az anya – utód kapcsolatot és a megfelelő szociális érintkezéseket
• a megfelelő táplálást és állatorvosi ellátást
• a pozitív ember – állat kapcsolatok segítségével
• az optimális és gazdagító környezetben
• úgy, hogy kognitív, szociális és környezeti lehetőségeket, illetve választásokat biztosít (beleértve az elrejtőző viselkedést is)

„Az állatok mindig visszajeleznek számunkra.”

A nem megfelelő jólét mutatói:
• rossz szociális interakciók
• szokatlan (abnormális) viselkedés
• sérülés vagy betegség
• reprodukció hiánya
• újszülött kori halálozás
• csökkent élettartam

A környezetgazdagítást célzó programok olyan specifikus ismereteket (viselkedési képességeket) fejleszt és javít, ami segít a túlélésben. Segítségével az állatnak lehetősége van elkerülni a ragadozókat, megtanulni a helyes táplálkozási-, udvarló-, és párzási viselkedést, a társadalmi csoportok kölcsönhatásait, az élőhely kiválasztást vagy a vándorlás útvonalát. Ezáltal a viselkedés és környezetgazdagítás javítja az egyén fizikai állapotát és növeli a visszatelepítés sikerét.

„Az állatjólét egy nyilvános és szakmai elvárás.”

Pozitív-megerősítés tréning – létfontosságú eszköz állatorvosi kezelésben
Az állatorvosi tréning fontos és alapvető részét képzi minden tréningprogramnak. Segítségével információt kapunk az állat fizikai állapotáról, egészségéről, sérüléseiről, érzékeny/fájdalmas testrészeiről. Nélkülözhetetlen eleme az állat és a tréner közötti teljes bizalom, valamint az akklimatizáció az állatorvoshoz és az általa használt eszközökhöz. Éppen ezért hónapokig, akár évekig is eltarthat egy-egy viselkedés megtanítása, viszont hosszútávon mindenkinek (az állatnak, trénernek és az intézménynek is) kifizetődő.

„Minden modern tréning program a pozitív megerősítést részesíti előnyben.”

Segíti és megkönnyíti:
• a rutin vizsgálatokat, diagnosztikát
• a súlymérést
• a gyógyszerek beadását
• a szőr, nyál, vizelet minták gyűjtését
• a vakcinázást
• a vérvételt
• a röntgen és ultrahang vizsgálatokat

Állatkerti állatok tréningezése során a biztonság kiemelkedően fontos, a balesetek megelőzése érdekében érdemes nyilvántartást vezetni és rendszeresen felülvizsgálni a protokollt.

2. Valerie Hare - „nem te vagy az állat”

Viselkedéskezelés és állatjólét
Az adott faj ismerete elengedhetetlen:
• milyen az élőhelye? hogyan reagál az évszakok változására? hogyan adaptálódott a környezetéhez?
• hogy viselkedik a vadonban? mik az elsődleges szenzoros formái? mikor a legaktívabb? mi jelenti számára a legnagyobb veszélyt? mi a túlélési módszere?
• milyen a társadalmi struktúrája? mekkora a távolság a fajtársak között? mekkora a territóriuma? azt hogyan jelöli? miképp neveli az utódait?
• milyen a szociális, komfort, szaporodási, félelmi viselkedése?
• miből áll az étrendje? hogyan táplálkozik?

Egy hörcsögökön végzett kutatásból az derült ki, hogy az állatok jólétét leginkább a random etetés javítja, ezt követi a környezetgazdagítás, majd a tréning és legutolsó a simogatás. (Érdemes elgondolkodni, hogy amit csinálunk az nekünk, vagy az állatnak jó…)

„Az állatjólét egy folyamatosan fennálló dolog.”

Mi a problémás helyzetet, és hogyan tudjuk megoldani?
• probléma meghatározása
• információgyűjtés
• fejleszteni/feltárni a hipotéziseket
• a megoldás érdekében felírni minden hipotézist
• megvalósítani a megfigyeléseket
• értékelni, hogy elértük-e a célt?

Élelemmel kapcsolatos agresszió megoldási lehetőségei:
• adj több, komplexebb takarmányt
• rejtsd el, szórt szét a takarmányt
• létesíts több táplálkozási területet
• használj több vizuális akadályt
• végezz szocializációs tréninget

„Nincs több ingyen étel”

Egy eredményes környezetgazdagítási terv
Az ötletbörze szabályai:
• azt mond, ami az eszedbe jut
• ne érdekeljenek az ötletek
• írj le minden gondolatot
• használj más ötleteket is
• a kritikáidat tedd félre
• ne legyen elvetett ötlet (minden csak alternatíva)

A biztonság szerepe: az környezetgazdagítás mindig veszélyes
• szezonális változások (időjárás, kölyök állatok)
• a méret szerepe (nem túl nagy/kicsi)
• milyen anyagból van? (vékony pvc élesen törik, gumilabdába beszorulhat a foga, kötél lábra csavarodhat, papírba ne legyen nedves étel, mert megeszik stb.)
• mindig cseréld a játékokat, ha valami változik (új állat születése, beteg egyed)
• minden tárgyat hagyjon jóvá valaki -> felelősség vállalás
• vezess nyilvántartást (bekerülés, használat stb. dátuma)

„A környezetgazdagítás nem luxus, legyél elkötelezett!”

3. Sabrina Brando – „az állatok mindig tanulnak, akár akarjuk, akár nem”

A tréing szerepe az állatjólétben
Sok helyen azért nem akarnak környezetet gazdagítani, vagy tréningezni az állatokkal, „mert ők vadon/természetesen tartják az állatokat”, de az állatkert mióta természetes?

Miért használj félelmetes hangokat, testbeszédet, fizikai erőt az állatokkal való kommunikáció során, mikor használhatnál élelmet is? Ha valahol megjelensz és az állatok elmenekülnek előled, akkor valamit rosszul csinálsz. Ha viszont jó a kapcsolatod az állattal, akkor mikor elmész az számára egy negatív inger.

A tréning:
• elősegíti a jó kapcsolatot az állat és a gondozó között
• fontos szerepe van az oktatásba, kutatásban
• a környezetgazdagítás egyik eleme
• hatással van az állat mentális és fizikai jólétére

Ismerd az állatodat és magadat:
• milyen stimulussal (fény, hang, érintés) tanul jól?
• mik a természetes viselkedésformái?
• értsd, hogy mit akarsz és mire képes az állat => a kettő ugyanaz? 
• készülj fel előre, koncentrálj
• tiszta jeleket használata => mit kommunikálsz?
• mit szeret az állat valójában?
• legyél következetes 
• használj egyértelmű szabályokat
• az elvárásaid legyenek reálisak

A választás lehetősége: visszajelzés a tréner felé, hogy kivel szeretne dolgozni az állat, melyik labdával szeretne játszani.

4. Graham Law - Viselkedés gazdagítási technikák macskák számára

Sok-sok példa különböző fajok számára, mint például a nagymacskák fáról etetése.

5. Julian Chapman - 10-ből 10-es gazdagítás

Mielőtt nekiállsz egy környezetgazdagításnak írj egy listát, hogy milyen takarmányt, szenzoros vagy manipulálható dolgokat szeret az adott egyed. Egy játékot több fajnál is fel lehet használni, ezért érdemes egy környezetgazdagítási menetrendet készíteni, amiben szerepel a gazdagítás típusa, kivitelezése és célja, a célfaj illetve a dátum. Ennek segítségével megakadályozhatod, hogy megunja az állat a gazdagítást. Minden környezetgazdagítást figyelemmel kell kísérni, amikor először alkalmazzuk.
Használd a környezetgazdagítást, mint üzleti eszközt! Ne feledd el értékelni a nyilvánosságot, ha egy fotón vagy videón látják az emberek, ahogy az állat játszik, nagyobb valószínűséggel látogatnak el az állatkertbe. Minél több időt töltenek egy faj megfigyelésével, annál több kapcsolatuk lesz az állattal és nagyobb valószínűséggel kezdik el támogatni (például örökbefogadás) vagy jönnek el újból.

6. Mark Kingston Jones - „hallgass az állatodra”

Az öt környezetgazdagítási kategória
Példák a szociális, kognitív, fizikai környezettel kapcsolatos, szenzoros és táplálékkal kapcsolatos gazdagításra. Adjuk meg az állatainknak a választás lehetőségét, de ne erőltessünk rájuk semmit (ha valami nem tetszik neki, az is egy válasz, visszajelzés).
Hogyan építsünk egy tűzoltó tömlő etetőt?